Munkáltatói támogatás

A jelenlegi adójogszabályok alapján a legkedvezőbb munkáltatói juttatási forma. A támogatásként fizetett összeg után nem kell sem személyi jövedelemadót, sem TB járulékot fizetnie a vállalatoknak. Így a cégek számára kiemelten kedvező konstrukció. Aki a juttatást kapja azt terheli adó és járulékfizetési kötelezettség, de annak nagyrészét adókedvezmény formájában vissza is kapja az alábbiak szerint.

Az 1993. évi XCVI. önkéntes pénztári törvény (továbbiakban: Öpt) támogatásnak nevezi az adományt. A támogatást a munkáltató nem közvetlenül adja a tagnak, illetve dolgozójának, hanem a Pénztárnak juttatja erre vonatkozó támogatási szerződés alapján.

E pénzeszköz átadás a juttató részéről a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, nem minősül bér és személyi jellegű kifizetésnek, így személyi jövedelemadó, és társadalombiztosítási terhei sincsenek és nem is társasági adóalap módosító tétel. Ráfordításként elszámolható, tehát nem terheli társasági nyereségadó fizetési kötelezettség.

 

Hogyan lehet a pénztáron keresztül a dolgozóknak adományt adni?

Az önkéntes pénztári törvény szerint bárki adhat adományt, támogatást a pénztárnak, ha erre vonatkozóan szerződést kötöttek. Az adományozási/támogatási szerződésben meg lehet határozni, milyen célra adja az adományozó az adományt. Ha nem határozza meg a célt, akkor a Pénztár köteles az összeget a likviditási alapjába helyezni, ezért célszerű a rendelkezést megadni.

A támogatásra vonatkozó szabályok lényegesen lazábbak a munkáltatói hozzájárulás szabályaitól, így a támogatásként fizetett összeg adható a pénztár működési alapjába is, de adható akár megjelölt tagsági jogviszonnyal rendelkező személyeknek is. Sőt az adomány adható rendszeresen, vagy akár alkalomszerűen is – például bónusz vagy prémium kifizetéseként is.

Az Öpt. szerint az adomány a tagság egésze vagy az Alapszabályban meghatározott körökbe tartozó személyek részére adható. Alapszabályunk a vállalatok igényeinek megfelelve sok csoportot jelölt meg, ráadásul egyszerre több szempont is alkalmazható a vállalat döntése szerint.

Az adomány nyújtására nincs előírás, nem kötelező és nem normatív módon is adható. Akár személyenként differenciált összeg is fizethető.

 

Pénztárnak jutatott összeg adózása 2017. január elsejétől

Nem a vállalatnál, hanem a tagnál jelentkezik és mértéke lényegesen alacsonyabb, mint a munkáltatói hozzájárulás esetén. A tag egyéni számláján jóváírt adomány összege a tagnál, mint magánszemélynél összevont SZJA alapot képez egyéb jövedelemként. Az adományt, mint egyéb jövedelmet év végén kell a tagnak bevallania és az adót, illetve egészségügyi hozzájárulást megfizetnie a Pénztár által kiadott igazolás alapján. Nincs év közbeni előleg és más befizetési kötelezettség.

 

Az adó és egészségügyi hozzájárulás kiszámításának módja

Személyi jövedelemadó – a támogatásként kapott összeg x 0,82 x 0,15 = támogatásként kapott összeg x 12,3%

Egészségügyi hozzájárulás – a támogatásként kapott összeg x 0,82 x 0,22 = támogatásként kapott összeg x 18,04%

Vagyis a dolgozót terhelő elvonás mindössze 30,34%

Az adomány összege a pénztári befizetések adókedvezményének alapja is egyben. Ugyanis a személyi jövedelemadó törvény alapján, az ott szabályozott mértékkel és módon a tag az adományként befizetett összeg 20%-t visszaigényelheti. Évente maximum 750.000 Ft után lehet 150 ezer Ft adót visszaigényelni a pénztári számlára.

Vagyis az adókból kivonva az adókedvezményt, a munkáltatói támogatás végső adóvonzata 10,34%

 

Támogatást kaphat

  • az ugyanazon munkáltatóval munkaviszonyban álló pénztártagok köre,
  • a választható béren kívüli juttatásokból az önsegélyező pénztári formát választó pénztártagok,
  • valamely érdekképviseleti szervvel, társadalmi szervezettel, egyesülettel, üzemi tanáccsal, igazolt tagsági jogviszonyban álló, illetve valamely testületi tagsággal rendelkező pénztártagok,
  • az azonos életkorú tagok,
  • az ugyanazon munkáltatónál ugyanazon beosztást betöltő vagy ugyanazon munkakört ellátó pénztártagok köre,
  • az ugyanazon munkáltatónál munkaviszonyban álló az adott munkáltatónál a támogató által meghatározott időtartamú munkaviszonnyal rendelkező pénztártagok köre,
  • az ugyanazon munkáltatónál munkaviszonyban álló, az adott naptári évben a támogató által megjelölt összegnél magasabb saját befizetést teljesítő pénztártagok köre,
  • az ugyanazon jogi személlyel, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasággal tagsági viszonyban álló pénztártagok köre,
  • valamely konkrét közigazgatási határok között állandó lakhellyel rendelkező tagok,
  • a támogató kollektív szerződésében vagy az azzal egyenrangú szabályzatában a jóléti és szociális ellátási rendszer, a választható béren kívüli juttatások vagy cafeteria rendszer keretei között biztosított juttatások közül a támogató által meghatározott juttatásban részesülő tag,
  • díjfizető Pénztártagok összessége,
  • azonos időtartamú munkaviszonnyal rendelkező Pénztártagok,
  • ugyanolyan szakképzettségű tagok,
  • ugyanolyan típusú munkaszerződéssel rendelkező tagok,
  • újonnan belépő tagok,
  • az ugyanazon munkáltatónál azonos állománycsoportba tartozó pénztártagok,
  • megváltozott munkaképességű tagok, például rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas pénztártagok,
  • valamely munkáltató alkalmazásában vagy az adományozóval tagsági jogviszonyban álló pénztártagok, illetőleg azoknak a támogató által meghatározott (például foglalkozási, munkaköri, stb.) csoportja,
  • az ugyanazon munkáltatóval munkavégzésre irányuló egyéb (megbízási, vállalkozási) jogviszonyban álló pénztártagok,
  • ugyanazon pénztári szolgáltatást igénybevevő pénztártagok,
  • azonos gyógyszert szedő vagy azonos gyógyászati segédeszközt használó tagok,
  • nyugdíjkorhatárt a támogató által meghatározott időhatáron belül elérő tagok,
  • valamely szakma, ágazat, szervezet pénztártagjai,
  • adott naptári évben egy meghatározott összegnél magasabb tagdíjat fizető pénzártagok,
  • tagozat tagjai, illetve a támogató által meghatározott csoport,
  • a támogató Ptk. szerinti közeli hozzátartozójának nem minősülő pénztártagok,
  • olyan pénztártagok, akik a támogatóval – annak üzleti körébe tartozó – a támogató által meghatározott szolgáltatások teljesítésére tartós jogviszonyban állnak, vagy vele eseti megállapodást kötöttek (akár ráutaló magatartással is),
  • az ugyanazon munkáltató általi munkaviszony megszüntetéssel érintett tagok, illetve a támogató által meghatározott csoportja,
  • tagozat tagjai vagy a támogató által meghatározott csoportja, csoportjai,
  • azonos szociális, családi, társadalmi helyzetben lévők (így például gyerekszám alapján meghatározott személyek csoportja, nagycsaládosok, szülési szabadságon, gyes-en, gyed-en lévők, meghatározott jövedelemszint alatt lévők stb.) csoportja.

 

Pénztári költségek

A támogatás a munkáltatói hozzájárulásnál nagyobb adminisztrációs terhet jelent a Pénztárnál, ezért az értéknövelt szolgáltatásként magasabb költséggel dolgozik a Pénztár. A munkáltatói támogatás esetén a tag számláján 92,5% kerül jóváírásra.

 

Referenciák

                   

 

 

Szerződések

A támogatási szerződésben foglaltak mindig az adott cég kívánságainak megfelelően és elérendő céljaival összhangban kerülnek megkötésre. Mivel nagyon sokféle szerződés lehetséges, ezért csak a két leggyakrabban alkalmazott szerződés minta tölthető le. Egyedi szerződés igény esetén kérjük forduljanak az IZYS Ügyfélszolgálathoz a +36 1 769 0061 telefonszámon, ahol készséggel irányítják Önöket vállalati ügyekben jártas kollégáinkhoz.

 

Jogszabályok

  • 1995. évi CXVII. tv. 28. § (1) bekezdés f. pontja – a támogatás egyéb jövedelemnek minősül
  • 1995. évi CXVII. tv. 29. § – adóalap 78% (2017-től 82%), ha 27% (2018-tól 22%) egészségügyi hozzájárulás terheli a támogatást
  • 1998. évi LXVI. tv. 11. § (11) bekezdés d. pontja – támogatói adomány tekintetében a Pénztár nem kifizető
  • 1995. évi CXVII. tv 44/A § (1) bekezdés a. pontja – 20% adókedvezmény a támogatás után
  • 1995. évi CXVII. tv. 46. § (2) bekezdés d. pontja – nem terheli SZJA előlegfizetési kötelezettség a támogatást
  • 1998. évi LXVI. tv. 5. § (1) bekezdés b és e. pontja – pénztári szolgáltatások járulékmentességéről (pénztárból felvett összeg)
  • 1996. évi LXXXI. tv. 8. § (1) bekezdés d. pontja, kiegészítve a 3. számú melléklet 17. pontja – vállalkozás érdekében felmerült ráfordítás

 

HIVATALOS NAV ÁLLÁSFOGLALÁS AZ ADÓZÁSRÓL